Ujjerő boulder terem és egyesület » Aiguille Noire de Peuterey, South ridge

Aiguille Noire de Peuterey, South ridge

A 2009-es év egyik fő túrájának az Aiguille Noire déli gerincútját választottuk. A 46 kötélhossznyi mászásról elég eltérő nehézségű kalauzokat találtunk.  Piola V+-os mászásban maximálta a nehézségeket, javarészt II-III-IV-es hosszokkal, míg a Topoguide már 15 db VI-os hosszt említ. Más feljegyzések is legfeljebb IV-V-ös mászásról írnak, így mi eszerint is készültünk lelkileg az útra.

Peuterey ridge

Peuterey ridge

Az út híres arról, hogy vihar idején a Monte Bianco villámhárítójaként működik. A menekülés nagyon problémás a gerincről, nem kevésbé a mentés. Így elindulni kizárólag biztos jó idő esetében ésszerű. „Kigrammoztuk” már itthon a felszerelést, amelyek fejenként a mászócuccok nélkül (kötél expressz, beülő, sisak stb.) 9,5 kg-ot nyomtak. Stratégiánk az volt, hogy első nap Val Veny-ből reggel felmegyünk a Borelli házhoz (800 m szint), kicsit pihenünk, majd elmegyünk a beszálláshoz (400 m), és felmászunk a Bifide csúcs alatti bivakhoz (13 kth).

Magyar módra munka után indultunk el Velencéről, egész éjszakai utazás után kb. reggel 5 re értünk a Peuterey kempinghez. Ez kissé szerencsés volt, mivel pont azon a hétvégén volt a völgyben a Kelta fesztivál, ahol a fejenkénti bejutás a kempinghez 25 euro lett volna. Viszont a hajnali érkezés miatt ezt megúsztuk. (Minden évben megtartják, érdemes utánanézni, és kicselezni).

Val Veny és a Kelta fesztivál

Grandess Jorasses hajnalban

Grandess Jorasses hajnalban

8 körül elindultunk felfelé egy A-B-s klettersteigen keresztül, kb. 3 óra múlva már a házban voltunk. Evés-ivás- alvás. Mivel az előrejelzések többnapos jó időt mutattak, így délután kettőkor elindultunk a beszálláshoz, és 3 körül már kezdtük is az első hosszt. Piola az első szakaszt a bivakig II-III-ra írja, így a szinkronmászást választottuk. Szinte kizárólag a standokat találtuk meg, nehéz volt tájékozódni a falon az elnagyolt kalauzok alapján, és némelyik hosszt standból biztosítva kellett másznunk. Este 9 re értünk fel kb. 3000 m-re a bivakhoz. Hálózsákot nem vittünk magunkkal a többletsúly miatt, inkább sok meleg ruhát, és bivakzsákot. -0,5 fok volt éjjel, aludni szinte semmit sem tudtunk a folyamatos lábfázás miatt, nagyon vártuk a reggelt. Így már a második éjszakán keresztül nem aludtuk semmit. Pedig a párkány tényleg kényelmes volt, ahogy a leírásokban szerepelt.

A Rifugo Borelli hez tartó Via ferrata eleje

A Rifugo Borelli hez tartó Via ferrata eleje

Rifugo Borelli

Rifugo Borelli

Nyugdíjasklub

Nyugdíjasklub

Szinkronban

Szinkronban

Bivakpárkány

Bivakpárkány

Gyors reggeli után indultunk. Innen sem volt könnyebb megtalálni az utat. Továbbra is csak standokban szögek. Jött egy Piola szerinti IV-es hossz, amelyet a másik kalauz V+-nak írt. Ténylegesen legalább V+ vagy VI- lehetett. Itt döntöttük el, hogy sem kondíciónk, sem gyorsaságunk nem elég ahhoz, hogy este a lemeneti úton bivakoljunk a majd fél éves edzés ellenére sem. Közel 9 kg-os zsákokkal nem tudunk ennyi hatost mászni rövid idő alatt. A bivak a csúcs közelében ért volna utol minket (3773 m), és a mínusz 3-4 fok miatt aligha lett volna elkerülhető a fagyás. Úgy döntöttünk ereszkedünk, bele az alattunk már kb. 400 m-esre nőtt falba a 17 kötélhossz után a Punta Bifide-ről.

Útközben

Útközben

Pic Gamba

Pic Gamba

Punta Bifide

Punta Bifide

Ereszkedőútvonalunk a Bifide alatt

Ereszkedőútvonalunk a Bifide alatt

Szerencsénkre más is meggondolta magát már ezen a ponton, így a kb. 10-12 ereszkedésből csak 4-5 ször kellett standot építeni. Kb. 7-8 óra alatt értünk vissza kimerülten a házhoz, az ereszkedéssel nem kis kockázatot vállalva.

Ahol elrontottuk a stratégiát: könnyű pehely hálózsákot kellett volna vinnünk a sok ruha helyett, tájékozódni kellett volna jobban az út valódi nehézségéről, nem a könnyebb verziót elfogadni, és aszerint készülni. És valami csoda folytán muszáj lett volna 7 kg-ban maximalizálni a hátizsákok bruttó súlyát.

Jövőre új stratégiával, még több edzéssel, az út elejét ismerve több esélyünk lesz az Alpok egyik leghosszabb útjának megmászására.

Peuterey bejárt útvonal

Peuterey bejárt útvonal

Mászócucc: 2 x 60 m félkötél, 6 db expressz, 7 db-os éksor, 2 db Tricam, 5 db Friend, 4 db kés és 3 db profilszög, 2 db kalapács, 2 db sisak, 2 db beülő, 1 db Reversino, 1 db BD ATC Guide, 2-2 db csavaros karabiner, 1-1 db HMS, 5 db120 cm-es heveder, kötélgyűrűk, 1 pár félautomata hágóvas, 2 pár mászócipő, 2 db fejlámpa, 1 db eücsomag, 2 db bivakzsák

Mászók: Romhányi Balázs, Flaska Péter

Comments

  1. Romhányi László
    augusztus 16th, 2009 | 23:43

    Szép a táj, a hideget nem irigyeltem.

  2. Tomi
    augusztus 24th, 2009 | 05:00

    Szevasztok!

    Gratulálok a túrához, örülök, hogy más is mer nagyot álmodni és megpróbálja véghezvinni azt! Mi most értünk haza a Mont Blanch csoportból a többek között a Kuffner(D+) gerincet másztuk a Maudit-ra.

    Jövőre keményebben!

  3. Bálint
    január 28th, 2010 | 03:33

    2005-ben mi is kb. eddig jutottunk! A problémát elsősorban a nehéz zsákok okozták…

Szólj hozzá!