Alexander Huber testvérével Thomassal, és Stefan Siegristtel három új utat nyitottak a Holtannan és az Ulvetannan, két viszonylag ismeretlen, magányos és gyönyörű hegy falain az Antarktiszon.

A Huber testvérek, Stefan Siegrist és Max Riechel fotós nemrég tértek vissza az általuk legszebbnek tartott expedicióról. Az ott eltöltött hat héten, Queen Maud Landen megmászták az Ulvetanna és a Holtanna csúcsát, melyek rakétaként emelkednek ki az egész éven át tartó jégmezőből.

Az 1994-es Norvég expedicíó fotói és történetei által motiválva a négy utazó 2008 november végén elindult annak a reményében, hogy nyitnak néhány új utat, természetesen szabad mászásban. Rövidesen a megérkezésük után a fehér sivatagba azonban érezték milyen hihetetlen hideg van, a hőmérő higanyszála -50 C fok alá süllyedt, így kicsit elbizonytalanodtak a szabad mászás sikerességét illetően.

De a csapatnak nem sokáig kellett csüggednie, kihasználták a megfelelő időjárási ablakot és megmászták a Holtanna nyugati falát egy új úton az „Eiszeit”-en (VII+ A4 750m) keresztül. Az új út, ami a 2650 méteres csúcsra vezetett, valójában a hat évvel ezelőtti spanyol kísérlet befejezése volt. A 750 m hosszú mászást 24 kötélhosszból oldották meg. A utat nagyrészt szabadon mászták VII+ nehézségig, három kötélhosszt pedig mesterségesen A4-ig. A csapatnak 3 napra volt szüksége, hogy előkészítse az út első felét és további három napra a falon. Portaledges-ben feküdtek le aludni, ha egy csekély árnyék jelezte nekik, hogy este van, ugyanis az Antarktiszon 24 óra nappali világosság van anélkül, hogy bármi elválasztaná az éjjelt a nappaltól.

Egy héttel később a négy mászó elérte a Holtanna csúcsát mégegyszer, most az északi falon keresztül. A „Skywalk”-ot (VII-, 450m) abból a hágóból indították, amely elválasztja a Holstindot a  Holtannatól. Ez volt az első szabadon mászott út a csúcsig. Alexander útleírása szerint a mászás nehézsége mérsékelt, az út szépsége azonban mindent felülmúl.

Az expedíció lassan a végéhez közeledett, de egy újabb jó idő ablak érkezéséről kaptak hírt. A gyorsan mozgó Német-Svájci csapatnak csak két napra volt szüksége egy új úthoz a „Sound of Silence”-hez, az Ulvettanna észak-nyugati pillérén a 2931m magas csúcsig. Alexander így kommentálja az eseményeket: „a „Sound of Silence” a hab volt a tortán az eddigi legszebb expedíciónkon. A levegő hőmérséklete -20 C fok volt és csökkent. Hidegebb volt, mint valaha. Boldogok vagyunk, mindent megpróbáltunk, és sikerült szép utakat másznunk!”

Az expedíció kapcsán, Alexander Huberrel készített interjút is hamarosan olvashatjátok nálunk..

forrás: www.planetmountain.com